DVD lemezek

( forrás: http://www.stud.jgytf.u-szeged.hu/~suvi/dvd.htm )

 

Ha eddig azt gondoltuk, hogy 650 Mbyte-os tárolókapacitás elegendo, akkor tévedtünk: ez ma már nem igaz. A helyigényes multimédia alkalmazáshoz igen nagy tárolóhelyekre van szükség. Ezért volt szükség egy új tárolómédiumra: Ez a DVD, a Digital Video Disk lett.

A DVD jellemzõi:

Méreteiben teljesen hasonló a CD-hez, ez is 1,2 mm vastag és12 cm átméroju
A DVD-nek 5 változata van: DVD-ROM: nagy kapacitású adathordozó.
DVD-VIDEO: Digitális tároló nagyfilmek számára.
DVD-AUDIO: csak hangfelvétel tárolására, hasonlóan a CD-AUDIO-hoz.
DVD-R: egyszer írható, többször olvasható, mint a CD-R.
DVD-RAM: újraírható (törölheto) DVD formátum (lesz).

Tárolókapacitása 4-féle lehet: DVD-5: egy oldal - egy réteg >> 4.7 GB
DVD-9: egy oldal - két réteg >> 8.5 GB
DVD-10: két oldal - egy réteg >> 9.4 GB (lesz)
DVD-18: két oldal - két réteg >> 17 GB (lesz)

Szerkezete:

A technika lényegében alig változott. Miután a külso méretek nem változtak, így a gyártáshoz szükséges gépeket is könyen át lehet alakítani. Ez azt jelenti, hogy az új lejátszóeszközök lefelé kompatibilisek és így velük az eddigi CD-ROM-okat is lehet olvasni.
Mindehhez azonban sok újításra volt szükség. A pitek kisebbek lettek, a sávtávolság rövidebb és a lemezt duplán vonták be.

Mûködése:

A muködés tulajdonképpeni lényege: dupla bevonat, anélkül, hogy a lemezt a lejátszásnál meg kellene fordítani. Az elso réteg a másodikat a "hátára veszi". A lézer a felso 0,6 mm-es fólián keresztüllát. Ha elolvasta az alsó réteget, következik a felso, részben átereszto réteg. A lézer hullámhosszát is megváltoztatták. Az élesebben kötegelt lézersugár a kisebb piteket is világosan felismeri és a szorosabban egymás mellett lévo sávokat is tudja követni.

A DVD-ROM nem más, mint egy (IDE , SCSI vagy ATAPI csatlakozáson keresztül) számítógépbe illesztheto DVD meghajtó. Jellegzetességei közé tartozik, hogy a hagyományos CD-k minden típusát is képes olvasni. Kinézetre a DVD lemezek semmiben sem különböznek a közönséges CD-ROMtól.

A különbség a belso felépítésben rejlik. A DVD-ROMban lévo két lencse közül az egyik a DVD adathordozó rétegére fókuszálja a fénynyalábot, a másik a közönséges CD-k olvasását végzi. A DVD-ROM forgási sebessége lassabb, mint a CD-ROM-oké. Azonban a DVD lemezek adattömörítésének köszönhetoen az adatátvitel alapjában véve jobb. Amíg az 1x CD-ROM adatátviteli sebessége 150KBps, addig az 1x DVD-ROM adatátviteli sebessége 1250 KBps, ami körölbelül egy 8x CD-ROMnak felel meg.

A DVD-Video MPEG-2 tömörítést használ a videó tárolására és az NTSC-t használó országokban, például az USA-ban, a hangot Dolby AC-3 digitális térhatású hangként tárolják. Az MPEG-2 tömörítés minden tulajdonságában jobbat nyújt mint az MPEG-1 és ennek eredménye a tisztább, élesebb kép. AZ MPEG-2-vel tömörített mozgókép 480 vízszintes sort használ képenként (720x480 pixel) szemben a lézer diszk 425 sorával és a VHS videó 250-270 sorával. A Dolby AC-3 Digital Surround Sound kódolás 5.1 rendszeru, vagyis a mélynyomón kívül 5 hangszórót használ. A DVD-Video többféle képernyooldalarányt támogat, mint például a 16:9-es szélesvásznú, vagy a hagyományos 4:3-as formátumot. Ráadásul a DVD-Video esetében 8 különbözo szinkronhang, vagy 32 különbözo nyelvu feliratozás közül lehet választani. Az egyoldalas DVD-Video (DVD-5) lemez tipikusan hosszú filmek tárolására lett kitalálva, ez átlagban 133 percet jelentett. MPEG-2 tömörítéssel 1 másodperc teljes mozgókép tárolásához 3500Kbit tárolókapacitás szükséges. A digitál térhatású hang tárolása további 384Kbit tárolóhelyet igényel másodpercenként. A különbözo nyelvu szinkronok és feliratozások hozzáadásával egy 133 perces film teljes tárolókapacitás igénye 4.68GB.

A két réteges DVD (DVD-9) kapacitását 240 percre növelték. A két oldalas DVD (DVD-10) valamivel több mint 266 perc tárolására lesz alkalmas, de a lemezt lejátszás közben meg kell fordítani.

A DVD írására két út van:

PTP-parallel track path: Azonos sáv irány.
OTP-opposite track path: Ellentétes sáv irány.

A PTP esetében mindkét réteget belülrol kifele olvassa, míg az OTP esetében a külso réteget belülrol kifele, a belsot pedig fordítva. Ez lehetové teszi, hogy a mindkét réteget majdnem folyamatosan olvassa a meghajtó, csak rövid idore van szükség a lencsék újrafókuszálásához.

DVD RAM

Jellemzõk:

A DVD-RAM lemezbol, három típust állítanak elo -kapacitásukban nincs eltérés, oldalanként 2,6 GB, azaz két oldal esetén 5,2 GB kapacitásúak. Az eltérések a tokozásban jelentkeznek: A Type I lemezek olyanok, mint a különbözo MO tárolók médiái, vagyis maga a lemez fixen egy tokban van, valahogy úgy mint a 3,5" floppy.
A Type II lemezek is tokkal kerülnek forgalomba, de ez a tok nyitható, akárcsak a CD caddy, így a lemez kiemelheto.
A Type III pedig a meztelen lemezek fedoneve, ezeket a Type II tokjában lehet írni.

A kiszedhetoket elméletben tudja olvasni a DVD-ROM is, így nem kell a drive-ot is cipelni, ha van a célgépben. Ez elég érdekes, mivel a DVD-RAM nem a hagyományos (címzés, majd végeláthatatlan adattömeg) formában raktározza el az adatokat, hanem állandó szektorokra van felosztva, a címblokkok még szabad szemmel is jól láthatóak, tehát teljesen eltéro a DVD-ROM-tól. A módszer kétségtelen elonye, hogy nem kell pontosan összegyujtögetni a teljes lemez tartalmát a címzés elkészítéséhez, hanem elég a sokkal rövidebb blokk-ok elé kitenni. A gyakorlatban azonban ez jelentheti azt, hogy amennyiben túl apró file-okkal töltjük ki a lemezt, a valós kapacitásnál valamivel kevesebb adatot írhatunk fel, mivel a szektorok területét csak részben tudja kihasználni. Egyébként is, ekkora kapacitás nem arra való, hogy lementsük több ezerszer a config.sys-t, sokkal inkább a nagy helyigényu DTP, digitalizált videó és hanganyagok tárolásának ideális eszköze.
A DVD-RAM drive, vagyis a meghajtó, ami a DVD-RAM-ot kezeli, igen kellemes alternatívát kínál a nagykapacitású cserélheto lemezek piacán. Nemcsak a lemezek igen tisztes tárterülete miatt, de azért is, mert ezzel tulajdonképpen három meghajtót kap a vásárló: a DVD-RAM lemezek mellett olvassa a DVD-ROM-okat (filmeket is, ha van MPEG kártya a gépben), a CD, CD-R és CD-RW szabványú adathordozókat is.
A lemezek fizikai lekezelése igen érdekes: a DVD-RAM média ugyanis tokban, a DVD-ROM és a CD viszont (8 és 12 cm átmérojuek egyaránt) meztelenül rakható bele, a meghajtó ugyanis egy magas peremu fiókot tol elénk, aminek az alja tálca, a perem pedig éppen a DVD-RAM tokjának foglalata.

Az eltéro frekvenciával látható lemeztípusok olvasása:

A meghajtóban egy tárcsa a lemeztípusnak megfelelo prizmát fordítja a lézer elé, és így már a megfelelo hullámhosszúságú fény jut el a lemez egyik vagy mindkét oldalához, a tükörrendszer segítségével. A korongok felületén egy emlékezokristály réteg található, ami ho hatására váltogatja állapotát a két véglet között (összehúzódott-kitágult) - egy lemez minimálisan egymillió alkalommal írható újra.
A meghajtó softeware-ére jellemzo a sokoldalúság, kezdve azzal, hogy nem kell semmiféle íróprogram a használatához, lévén cserélheto merevlemezként is beiratkozik a meghajtók közé (ezzel párhuzamosan lefoglal még egy betut magának). Amennyiben DVD-RAM van benne, akkor "winchesterként", ha CD vagy DVD-ROM, akkor pedig optikai meghajtóként érheto el.